Teljes szerelemben vagyok az aprócska, ékszerekre emlékeztető, francia aprósüteményekkel, mint a madeleine vagy a financier. Csak csodálom őket a pinterestes fotókon, hiszen már onnan is végtelen bájt és finomságot sugároznak. Elképzelem, ahogy megkoronáz egy délutáni teázást, ahogy tökéletesen manikűrözött kézzel,finoman megfogva, aprócska falatokban élvezzük minden morzsáját. Közben megállunk egy pillanatra, és a szürke, hétköznapi pillanat csodává változik. Feltölt és elkísér a nap további részére.

Mostanában egyre inkább érzem, hogy az életnek csak úgy van értelme, ha mi magunk minél inkább megélünk egy-egy hangulatot, és a mindennapokat tartalommal töltjük meg. Nem kell nagy dolgokra gondolni, ez lehet csupán egy fejezet elolvasása az aktuális könyvünkből a napi teánk mellett, egy hosszú séta, amikor élvezzük a napsütést vagy épp a csípős hideget, egy baráti beszélgetés, a sütés, a fotózás.

 

 

Valamiért számomra ezek az apróságok még tudatos odafigyelést igényelnek, de mindig jobban érzem magam tőlük, így igyekszem, hogy szokássá váljanak.

Ebben az odafigyelésben és csodateremtésben nagy segítségemre vannak a különböző “kellékek”. A kedvenc párnám a kanapén, a gondosan dekorált kis kuckóm, ahol most ezeket a sorokat gépelem. Mostanában a konyhában mindig tartok valamilyen zöld csokrot, petrezselymet vagy kaprot, ami még elbírja a helyiség fénytelenségét, mert a színével mindig felderít főzés közben. Gyakran gyújtok gyertyát vagy kapcsolok fényeket egy-egy beszélgetéshez. És bizony ilyen “kellék” egy-egy szelet sütemény, vagy most ez az aprócska financier, amit nem lehet csak úgy,  menet közben bekapni. Bájos megjelenésével arra invitál, hogy üljek le egy percre, és élvezzem a pillanatot. Én pedig hagyom magam elcsábítani….

 

Financier

 

Sütési hőfok: 210 C°

Sütési idő: 8-10 perc

 

Hozzávalók kb. 24 darabhoz:

95 g vaj

118 g porcukor

42 g liszt

125 g mandulaliszt

1 tk vaníliakivonat

150 g tojásfehérje

friss vagy fagyasztott gyömülcsök tetszés szerint, nálam most erdei gyümölcs keverék

 

A recept a Hangulatfüggő című könyvből van. A kipróbálást hosszas kutatás előzte meg, ugyanis az égvilágon sehol nem találtam mini muffin formát. (financier formát meg pláne nem) Végül az egyik kedvenc boltomban leltem rá egy olyanra, amire azt mondtam, hogy megteszi. Imádom egyébként azt a boltot, Eger belvárosában van, mert lakik benne egy fekete kandúr, akit Józsinak hívnak, de én méretei és kisugárzása miatt csak Pufók úrként emlegetek. Nagy egyéniség és életművész a cica, már csak  miatta is megéri betérni.

A financiér egy egyszerűen elkészíthető, gyors sütemény, az egyetlen kritikus pont a barnított vaj elkészítése. A vajat egy lehetőleg fehér vagy világos színű lábosban, lassú tűzön, gyöngyözve melegítsük. Látni fogjuk, ahogy a vaj szilárd részecskéi leülnek az edény aljára, és a színe barnulni kezd. Amint a gyöngyözés is alább hagy, és már szép, mogyoró színe van, egy szűrő segítségével hőálló tálkába öntjük, és hagyjuk szobahőmérsékletűre hűlni.

Ez a recept fontos része, a barnított vajnak ugyanis teljesen más íze van, mint sima párjának. Kicsit mogyorós, karakteres íz, ami jelegzetessé teszik a financiert.

Ezután előkészítjük a formákat, alaposan kivajazzuk és lisztezzük őket, valamint a sütőt is előmelegítjük 210 C°-ra.

A lisztet, a mandulalisztet és a porcukrot egy tálba szitáljuk. Hozzáadjuk a vaníliát és a tojásfehérjét, és egy spatula segítségével néhány mozdulattal homogénné keverjük. Belecsurgatjuk a barnított vajat, még párat keverünk rajta, és kész is.

Az előkészített formákat 2/3 részig töltjük a tésztával, mindegyik közepébe egy szem gyümölcsöt teszünk, és 210 C°-on, 8-10 perc alatt készre sütjük. Legyünk figyelmesek, a linzerhez hasonlóan ezt sem szabad kiszárítani, ha már kezd barnulni, azonnal vegyük ki a sütőből.

Ha több adagban sütjük, felhasználásig takarjuk le a tésztát egy nejlon fóliával.